Az első csöves kezdőknek

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 8., kedd 18:56

Azoknak,akik még teljesen amatőrök és meg akarnak tanúlni egy egyszerű,de jó csöves erősítőt tervezni, vagy csak építeni.
Nem vagyok villamosmérnök,de kellő tudás áll rendelkezésemre ahoz, hogy egy kimenőtrafós csövest tervezzek. Én sem szerettem könyvek tucatjait elolvasni azért, hogy egy-két dolgot megtaláljak benne. Induljunk az elejéről, nyálazzuk át az adatlapokat, tudjuk meg hogy mi mit jelent benne, majd a legvégén tanúljunk meg egy megfelelő kimenőtrafót tekerni. Természetesen örömmel veszem, ha olyan nagy tekintélyek is beleszólnak mint sajti, mayky és a többiek.

Szerző: **Mixa** » 2008. július 8., kedd 20:02

6n8sz írta:csöves erősítőt tervezni

A hangsúlyt szerintem erre kéne alapozni. Elindulni a kályhától, lehetne, hogy egy trióda+pentóda+kimenő fokozatos elméletet megnézzünk kezdetnek? Esetleg közbeiktatva a trafós/kondenzátoros csatolást a két cső között, megnézni a fázis viszonyokat, feszültség értékeket, erősítéseket, stb...

Engem ezek érdekelnének.

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 8., kedd 21:02

Hát ez a topik abszolút kezdőknek van,de lehet szó róla. bár jobb ha elkezdem dönteni az igét, mert egy apszolút kezdő biztos nem tudna mit kérdezni. kezdem is a lehető legelejéről. A csövek müködésével kezdeném: van a katód, amely fűtve van, és emmittálódnak belőle az elektronok a pozitív töltésű anód irányába. ezen két elektródára rendszerint 100V feletti feszt. kapcsolunk, s mindez légüres térben történik. Ez a legegyszerűbb dióda cső élve és egyébként Edison találmánya (1904). A legelső igazi aktív elem a trióda volt, amely az anód és katód között egy fémrácsot tartalmzott, s ennek a feszültség alá hellezésével módosítani lehetett a rajta fennakadó elektromok menyiségét, így a anódra érkezőkét.A trióda a leglineárisabb aktív elem, tehát a torzítása a legalacsonyabb(~0,4%). A további lényegesebb cső a tetróda,a sugártetróda és a pentóda, De majd holnap fojtatom példákkal együtt(hajnalba kelek).

Szerző: **barjak.laszlo** » 2008. július 8., kedd 21:19

6n8sz írta:...A csövek müködésével kezdeném: van a katód, amely fűtve van, és emmittálódnak belőle az elektronok a pozitív töltésű anód irányába...

És itt az első kérdés, amin tíz éves koromban elakadtam: ha az elektronok a negatív töltésű katódból lépnek ki és a pozitív töltésű anódba érkeznek, akkor hogyan lehet az, hogy az áram iránya mégis az anódtól mutat a katód felé?
Válasz: az áram irányát már korábban eldöntötték feltételezés alapján, amikor még nem találták fel az elektroncsövet és nem tudták, hogy a töltéshordozók negatív töltésűek. Az így felvett áramirányt már nem változtatták meg amikor kiderült az igazság, nem is volt rá szükség, matematikailag minden kijön így is.

Szerző: **Barth Ida** » 2008. július 8., kedd 22:17

Jujjj, csak nem akarjátok ezt itt levezetni a végéig?! Szerintem sokkal célszerűbb lenne olyan alapművet ajánlani, amiben az alapok diagramokkal, az alap matek képletekkel egyszerűen le vannak írva. Az én ajánlásom a Rádiótechnika 1967-68-69 környéki kötetei - volt bennük egy cikksorozat, elektroncsöves áramkörök tervezése - vagy valami hasonló címmel. Lapszámonként néhány oldalban minden alapkapcsolás, majd a komplikáltabbak is ismertetődtek, a számítási képletekkel együtt.
Aztán, ha valaki nem ért valamit és kérdése van, lehet itt feltenni.
Ez egyszerűbb lehet, mint pl elmagyarázni itt valakinek, hogy hogyan lehet 50% hatásfokot kihozni egy trióda-kimenőtrafó párosból. :twisted:
üdv

Szerző: **mayky** » 2008. július 9., szerda 7:44

JOHN LINSLEY HOOD - Csöves és tranzisztoros hangerősítők

Kép

http://www.radiovilag.hu/konyvek.htm

Szerző: **lamalas** » 2008. július 9., szerda 9:56

Barth Ida írta:... Az én ajánlásom a Rádiótechnika 1967-68-69 környéki kötetei - volt bennük egy cikksorozat, elektroncsöves áramkörök tervezése - vagy valami hasonló címmel. Lapszámonként néhány oldalban minden alapkapcsolás, majd a komplikáltabbak is ismertetődtek, a számítási képletekkel együtt. ...

Esetleg nincs meg ez a cikksorozat valakinek elektronikus formaban? Ezeket a regi Radiotechnika lapszamokat mar nem egyszeru beszerezni. Nekem csak az evkonyvek vannak meg '68-tol 79-ig nyomtatott formaban, utana pedig elektronikusan. Engem erdekelnenek regi radiotechnikak (_nem_ evkonyvek!) ha vkinek megvan elektronikus formaban.

Szerző: **lcsaszar** » 2008. július 9., szerda 10:08

Aki tud angolul, érdemes elolvasnia a Wikipedia csöves hangerősítőkról szóló cikkét:

http://en.wikipedia.org/wiki/Valve_audi ... _technical

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 9., szerda 18:48

Na folytassuk az alapokat. A következő lépés a tetróda, mely két rácsot tartalmaz az anódhoz közelebbi a árnyékolórács, a másik a vezérlőrács, amire a jel megy. Az árnyékolórács földelésével lecsökken a belső kapacitás, Így a csőmár nagyfrekvenciás erősítésre is alkalmassá válik akár. Hátránya az úgynevezett szekundér emisszió megléte, amely megszüntetésére fejlesztették ki a sugártetródát és a pentódát. A sugártetródánál megnövelik a árnyékolórács és az anód közti elektron sűrűséget, míg a pentóda esetében beiktatnak az anód elé egy újabb rácsot(fékezőrács). Egyébként a pentóda érzékenyebb is a triódáknál, így nem kell olyan bika neghajtófok elé( azt az idelátogató lelkes kezdő amatőr tudja azért, hogy a cső vezérlésére nem kell teljesítmény, kivéve otl meg hybrid végfok esetén).

Szerző: **zjj** » 2008. július 10., csütörtök 18:23

Izgatottan várom a folytatást, érdekel a téma!

Szerző: **lcsaszar** » 2008. július 11., péntek 11:39

Érdemes még hozzátenni, hogy a triódánál van egy hátrányos jelenség, az anód-visszahatás. Ez azt jelenti, hogy az anódfeszültség változásával megváltozik az elektromos tér, amely az elektronokat vonzza a katód felől, ez pedig az anódáram változását okozza. Végső soron ez úgy jelenkezik, mintha egy ellenállás lenne a csövön belül, ez a belső ellenállás. Emiatt triódánál csökken a kivehető teljesítmény, mert egy része a belső ellenálláson vész el. A tetródánál alkalmazott segédrács fix feszültségen van, ezért az elektronokra ható vonzóerő állandó, az anódfeszültség változása nem nagyon befolyásolja. Ezért a tetróda (pentóda) belső ellenállása igen nagy, és sokkal jobb a hatásfoka.

A pentóda előnyei mellett a hátrányokról is szót kell ejteni. Az első, hogy a rácsok közti elektronáramlás egyenetlensége miatt nagyobb a zaja, mint a triódáé. Ezért régen pl. URH rádió bemenő/keverő fokozatában triódát használtak (ECC85, ECC88).

Audio szempontból pedig a pentóda jelleggörbéje (anódáram változása a rácsfeszültség változásának a függvényében) exponenciális jellegű, magasabb hatványkitevőket tartalmaz. A görbe hasonlít a tranzisztoréhoz. Ez sok páratlan torzítási termék megjelenését okozza, amit az emberi hallás természetellenesnek észlel. A tróda jelleggörbéje ezze szemben Ia = S * Ug^3/2 görbével írható le, és ez főleg 2., minimális 3. harmonikus torzítást okoz, ami a fülnek sokkal kellemesebb. Ezért szeretik a triódát használni HiFi erősítőkben, míg a pentódát főleg zenekari hangosítás céljára, a jobb hatásfoka miatt.

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 11., péntek 14:56

Egyébként van egy olyan pentóda,ami tudja a hifi minőséget. el84-nek hívják, és 0,2% alatt van a torzítási tényezője, egyébként A-osztályú fokozatban(ekkor a jel mindkét félperiódusát egy cső erősíti) 6w-ot tud leadni.Bár azt mondják a szakik,hogy bármely pentóda triódának kötve a triódákhoz hasonló minőséget ad.Ehez csupán össze kell kötni az árnyékoló és fékező rácsot az anóddal a lehető legrövidebb vezetéken. De ez sajnos azzal jár, hogy a segéd és árnyékoló rácsok teljesítményét nem tudjuk a hangszóróra vinni,így néhány W-ról lemondani kényszerülünk.
De!
Folytassuk a fizikaórát.:A munkapont beállítás a következő lecke. sajnos nem tudok rajzot belinkelni, nélküe sza.t nem ér az egész. De javaslom a www.elektroncso.hu cikkeiből az alapkapcsolásokkal foglalkozót, jól magyaráz, de sokkal érthetőbb, ha a kezdő kinyomtatja hozzá egy tetszőleges csőadatlapot és avval eggyüt követi. mondjuk ez a e88cc lap jó lessz, közel is áll a cikk mintájához, az e83cc-hez

Tisztelt Fórumtársak!

Mikor elindult ez a topik, akkor kezdtem örülni, hogy lesz végre egy nekem való téma, ahol nem abszolút kezdőként, hanem abszolút dilettánsként megértem végre az elektroncsöves erősítők lényegét, amik egyre inkább érdekelnek mostanában.

Engem pl. érdekelne ez a dióda nevű „villanykörte”, amiben van ugye egy katód (amit valamilyen módon fűtenek, de fogalmam sincs róla, hogy hogyan), amiről negatív töltésű részecskék ugrálnak le emittáció címszó alatt , illetve át az anód nevű pálcikára, vagy mire.
De hogy is csinálják ezt, és ez miért jó nekem?
És ha átugranak, akkor hogy nem húznak ívet?
Ha anódról, meg katódról beszélünk, akkor itt egyenáramot kap a cső?

Szóval szívesen feltennék ilyen és hasonló kérdéseket, merthogy az emlegetett Rádiótechnikában és hasonló folyóiratokban műszaki embereknek vannak leírva a dolgok, akik biztosan meg is értik, de az alapokat nem lehet megtalálni sehol olyan formában, amit egy laikus is megértene.

De látom, hogy 12. hozzászólás után már olyan szintre léptek (valami munkapont beállítás vagy mi a csuda), amit én lehet, hogy soha nem fogok megérteni, és tartok tőle, hogy kedves fórumtársaimnak nem lesz türelme közérthető módon elmagyarázni a csövek és a csöves erősítők működését, ezért kérem, ezt a kis írásomat vegyék leginkább valamiféle bátortalan próbálkozásnak, amit a „próba szerencse” mottójában írtam.

Tisztelettel: Kaporka.Microstudio

Szerző: **néhai** » 2008. július 11., péntek 18:25

Szia!

Üdv a diy.fórumon, szerintem nyugodtan tehetsz föl bármilyen amatőr kérdéseket (én is szoktam)

Tisztelt kaporka kollega. Ajánlom az Ágoston Lajos könyveit, ezekböl ugyanis nagyon sokat lehet tanulni, és segit e technika megértésében. Illetv a www.elektroncso.hu honlapon is kimeritően foglalkozik Bozo Balázs ezzel a témával az alapoktól.

Szerző: **6C4C** » 2008. július 11., péntek 21:42

6n8sz írta:Egyébként van egy olyan pentóda,ami tudja a hifi minőséget. el84-nek hívják, és 0,2% alatt van a torzítási tényezője, egyébként A-osztályú fokozatban(ekkor a jel mindkét félperiódusát egy cső erősíti) 6w-ot tud leadni.

Ezt a torzítást a cső tudja, vagy 1 vele megépített nagy negatív visszacsatolással megvalósított erősítő??? Bocs de az általam megtekintett adatlapok sokkal szerényebb adatokkal jöttek a harmonikus torzítás tekintetében. Az SE 6W az OK, de 10% torzításnál sajna

SOK SIKERT MINDEN JÓT!

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 11., péntek 22:03

Nos kaporka koma,lehet hogy tudok seggíteni. az anód és katód közé elég nagy fesz van kapcsolva, így nagy az elektromos tér, ami vonzza azelektronokat a katódtól az anód felé, pláne hogy a katód fűtve van, ami még aktívabb mozgásra készteti az elektronokat. vannak olyan spec csövek, ahol olyan magas a katódfeszültség,hogy nem kell fűteni(pl.:televízió képcső). Amiért nem húz ívet az talán azért lehet, mert a csőben nincs gáz, amit a magas feszültrég ionizálhatna,igy képezve vezetőcsatornát(mint a villám esetében). Félreértések elkerülése végett a katódot izzószál fűti. A réges régi elektroncsöveknél ez az izzószál volt maga a katód is, ezeket hívják közvetlen fűtésű csoveknek. Az egyik ilyen közvetlen fűtésű végfoktriódát most is gyártják(300B). A katód télneg egy "pálcikának" fogható fel, de az anód egy köré vont nikkel lemez, nem pedig pálcika

Szerző: **mayky** » 2008. július 11., péntek 22:09

Seggíteni ???? :lol: Az frankó lesz. :lol:

Szerző: **tunerman** » 2008. július 12., szombat 5:21

6n8sz írta: vannak olyan spec csövek, ahol olyan magas a katódfeszültség,hogy nem kell fűteni(pl.:televízió képcső). Amiért nem húz ívet az talán azért lehet, mert a csőben nincs gáz, amit a magas feszültrég ionizálhatna,igy képezve vezetőcsatornát(mint a villám esetében):x

6n8sz!

A televizó képcsöves kijelentésed pontosítanám: A régi, katódsugárcsöves tv képcsövet fűtik és ez az elv megegyezik az általunk használt elektroncsövekkel.

Az újabb ( pl. LCD ) képcsöveknek valóban nem kell fűtőáram, de ezek nem is a csövekkel rokon szerkezetek.

Üdv: TJ:

Szerző: **neodymium** » 2008. július 12., szombat 7:15

A csövekkel mélyrehatóan foglalkozik Valkó Iván Péter: Elektroncsövek és félvezetők c. könyve. Ugyanakkor az alapokat is tárgyalja, a képleteket meg amúgy is átugorja az ember az olvasásnál

Jól "adagolható", teljesen szűzként és haladóként is találni benne érdekes dolgokat, sok olvasmányos résszel (csőgyártás, élettartam).

Szerző: **6C4C** » 2008. július 12., szombat 8:09

neodymium írta:A csövekkel mélyrehatóan foglalkozik Valkó Iván Péter: Elektroncsövek és félvezetők c. könyve. Ugyanakkor az alapokat is tárgyalja, a képleteket meg amúgy is átugorja az ember az olvasásnál

Jól "adagolható", teljesen szűzként és haladóként is találni benne érdekes dolgokat, sok olvasmányos résszel (csőgyártás, élettartam).

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php? ... 8&ID=48279

SOK SIKERT MINDEN JÓT!

Szerző: **bta** » 2008. július 12., szombat 9:51

Kaporka.Microstudio írta:....
Engem pl. érdekelne ez a dióda nevű „villanykörte”, amiben van ugye egy katód (amit valamilyen módon fűtenek, de fogalmam sincs róla, hogy hogyan), amiről negatív töltésű részecskék ugrálnak le emittáció címszó alatt , illetve át az anód nevű pálcikára, vagy mire.
De hogy is csinálják ezt, és ez miért jó nekem?
És ha átugranak, akkor hogy nem húznak ívet?
Ha anódról, meg katódról beszélünk, akkor itt egyenáramot kap a cső?

Szóval szívesen feltennék ilyen és hasonló kérdéseket, merthogy az emlegetett Rádiótechnikában és hasonló folyóiratokban műszaki embereknek vannak leírva a dolgok, akik biztosan meg is értik, de az alapokat nem lehet megtalálni sehol olyan formában, amit egy laikus is megértene...

Legjobb lenne egy teljesen kezdőknek szóló könyv. Ilyeneket lehet találni a nagyobb könyvtárakban, vagy szerezni kell egy Elektronikai Alapismeretek (illetve hasonló című) középiskolai tankonyvet lehetőleg 1980 előtti kiadásban, ami még részletesen tárgyalja az elektroncsöveket. Egy időben a régi Rádiótechnikában is volt abszolút kezdőknek szóló rovat.
A hobbistáknak szóló könyvek feltételezik legalább az alapok alapjait, nem magyarázzák el, hogyan működik, mire jó a kondenzátor, a dióda, a trióda, stb.

A következtetésed lényegében helyes, kicsit pontosítva (csakis katód>>anód irányban képesek az elektronok tömegesen "átugrálni", azaz anód>>katód irányban folyhat számottevő áram) megadja a dióda fő felhasználási területét (egyenirányítás).

Köszönöm szépen a sok segítséget!

Lassan talán megértem az elektroncsövek működésének elvét, amiben a hozzászólások mellett sokat segített az a tény, hogy istván01 fórumtársunknak volt türelme másfél órán keresztül elmagyarázni, és válaszolgatni a közbevetett bugyuta kérdéseimre.

Teljesen egyetértek bta-val, miszerint

A hobbistáknak szóló könyvek feltételezik legalább az alapok alapjait, nem magyarázzák el, hogyan működik, mire jó a kondenzátor, a dióda, a trióda, stb.

és pont ez a probléma, hogy nem is olyan könnyű olyan szakirodalmat találni (főleg, ha az ember nem is tudja, hogy hol keresse), amiben egy olyan laikus számára is teljesen érthetően le vannak írva az alapok, aki valószínűleg nem fog soha csöves erősítőt építeni (sőt semmilyet), mindössze meg szeretné érteni, hogy is működik az a technika amit hallgat, ugyan úgy, mint ahogy az ember megszeretné érteni, hogy is működik az autó, amit vezet.
Már persze akiben meg van az ilyen jellegű érdeklődés.

Tehát, még egyszer köszönöm mindenkinek a segítséget, és néha még közbe okvetetlenkednék a témába, ha a tisztelt fórumtársak nem bánják nagyon.

Tisztelettel: Kaporka.Microstudio

Szerző: **mayky** » 2008. július 12., szombat 16:24

Kaporka.Microstudio írta:......mindössze meg szeretné érteni, hogy is működik az a technika amit hallgat........
Tisztelettel: Kaporka.Microstudio

Ezek szerint csöves erősítőt hallgatsz ? Valami DIY projekt vagy valami gyári cuccos, mondjuk egy Ongaku ?

mayky írta:
Kaporka.Microstudio írta:......mindössze meg szeretné érteni, hogy is működik az a technika amit hallgat........
Tisztelettel: Kaporka.Microstudio

Ezek szerint csöves erősítőt hallgatsz ? Valami DIY projekt vagy valami gyári cuccos, mondjuk egy Onkagu ?

Nem, jelenleg nincs semmilyen rendszerem, éppen most tervezem egynek a felépítését, de teljesen kikristályosodott elképzelésem van arra vonatkozóan, hogy milyen elemekből akarom felépíteni, és az egyik ilyen elem a csöves erősítő, ezen belül egyelőre az SE irányban érdeklődöm. Az ellenben nincs meghatározva, hogy ennek az erősítőnek gyárinak kell lenni, azaz ha találok egy számomra megfelelőt, és meg is tudom fizetni, akkor tőlem akár lehet DIY is, vagy valamelyik hazai kis műhelyben készült is.

Egy eredeti Onkagut pedig nem tudnék megfizetni, de mint a szmájliból látom, ezt a kérdést ön sem komolyan tette fel.

Szerző: **istvan01** » 2008. július 12., szombat 19:27

Ezt a Valkó Iván Péter féle könyvet nagyon tudom ajánlani. Nekem még nosztalgiám is van vele, mert anno ebből vizsgázni is kellett nekünk. Az érdekes és sajnálatos, hogy akkor az elektroncsövek fejezetek csupán anekdotázva és csak történelmi érdekességként voltak előadva, vizsga kérdésekben meg egyáltalán nem szerepeltek.

A könyv egy sajnálatos esemény áldozata lett éppen a vizsga napján. Hazautazóban voltam, a nyugatiban volt még 2 óra az indulásig, egy „jószándékú fickó” felajánlotta hogy látva keresek egy kulcsos megőrző fakkot, neki éppen mennie kell, átadja. Természetesen nem volt ő olyan önzetlen, mert cserében meglépett a csomagommal, benne a legértékesebb éppen ezzel a Valkó könyvel.

Most már nagyon bánom, jó lenne megszerezni.

Szerző: **mayky** » 2008. július 12., szombat 19:50

Kaporka.Microstudio írta:Egy eredeti Onkagut pedig nem tudnék megfizetni, de mint a szmájliból látom, ezt a kérdést ön sem komolyan tette fel.

Igen, de azért akadnak akik megtehetik.

Hűűűű magázódunk ?????? Szerintem az ilyen fórumok nyelve a tegeződés. A 20 éves csikó sértődés nélkül tegezheti itt a 60 feletti vén rókákat.

mayky írta:
Kaporka.Microstudio írta:Egy eredeti Onkagut pedig nem tudnék megfizetni, de mint a szmájliból látom, ezt a kérdést ön sem komolyan tette fel.

Igen, de azért akadnak akik megtehetik.

Hűűűű magázódunk ?????? Szerintem az ilyen fórumok nyelve a tegeződés. A 20 éves csikó sértődés nélkül tegezheti itt a 60 feletti vén rókákat.

Én sem sértődöm meg, ha tegeznek a fórumokon, mindössze azt kérem, hogy mások se sértődjenek meg azon, ha én meg magázódom.

Szerző: **tunerman** » 2008. július 12., szombat 20:54

Kaporka.microstudio!

Bármit veszel elsőre az olcsó legyen - bármit építesz elöször az egyszerű legyen

.

Üdv: TJ.

Kedves tunerman

Köszönöm a tanácsot!

Építeni valószínűleg nem fogok semmit, mert sem a felkészültségem nem elég hozzá, sem a szerszámkészletem, ami a valóságban éppen nulla, azaz még egy forrasztópákám sincs.

Venni is csak olcsó dolgokat tudok, mivel az anyagi lehetőségeim csak azt engedik meg, és még ezek közül is a használtakban, vagy hova tovább a használt DIY-ekben gondolkodom.

Azt, hogy mit vegyek elsőre, azt már nem tudom megváltoztatni, hiszen elsőre 1976-ban egy Unitra ZK-140T típusú orsós magnót vettem, és azóta Hi-Fi-zem kisebb, nagyobb megszakításokkal (ilyenkor csak hallgattam az éppen meglévő rendszerem), és meglehetősen sok készülék és lánc után jutottam el oda, hogy most éppen (egy szerencsétlenség következtében) nincs Hi-Fi láncom.
Ez ellenben nem jelenti azt, hogy ne lenne egy-két régebbi Hi-Fi készülékem, pl. a garázsban pihen a régi Akai GX4000D típusú orsós magnóm, egy Proxima rádióerősítőm, stb., de ezeket egyenlőre helyhiány miatt fel sem hozom, ráadásul egy egészen másfajta rendszert akarok kiépíteni, mint amibe ezek a készülékek illeszkednének.

Jelenleg az SE csöves erősítők, és az egy utas szélessávú tölcséresek irányába húz a szívem és a fülem, ezért is kerültem ide erre a fórumra, és elképzelésem szerint a hosszas és sokrétű hallgatózások után megvásárolt erősítő hosszú ideig állna szolgálatban nálam.

Üdvözlettel: Kaporka.Microstudio

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 14., hétfő 13:43

Kaporka
Vegyél egy olcsó pákát, ennyi elég az utánépítéshez, ha jóöreg bevált kapcsot reinkarnálsz:
Szerintem eleinte egy hybriddel próbálkozz, mert olcsó, és jó is, de ha mindenképp full csöveset akarsz, akkor gondolj arra, hogy ahhoz kimenőtrafó is kell, amit drágán tudsz kihozni. Az se készülékkel az a gáz, hogy elméletileg is csak 25%-os és a fogyasztása megtornáztatja rendesen a villanyórát, illetve nagy táptrafó kell neki, ami megint drága. Ajánlom a AB-osztályt. Találsz a www.elektroncso.hu cikkei közt egy BEAG HIfi erősítővel foglalkozót, csak görgessed le rendesen a cikket,mert az alján van a link,amiröl az adatlapot leszedheted, a jelszó elektroncso.hu . Az ot látható erőlködőről élhagyhatod a EF86-os bemeneti csövet, mert a csak mikrofonhoz kell. Illetve a ECL86-os integrált erősítőt hejett tegyél majd PCL86-ot, mert nagyon olcsó, de a fütése 12V-os. Csöveket a Rádiótechnika Kft HAM-bazárjában vegyél, itt kedezőek az árak.De találsz a cikkek közt fapadosabb erősítőrajzot is. Ha A-osztálly kell, ajánlom a el84 A-osztályt, az első erősítőm címszó alatt, mivel jó a mély hang átvitele(ez is a cikkek közt lessz). Sajna csak 4W, de valamit valamiért, mert olcsóság,egyszerőség,hangminőség és gatyalengető hangerő egyszerre nem megy.

Szerintem meg csináljon vagy vegyen SE-et, egy hibrid nem az a hangzásvilág mint az SE,és nem kellenek egzotikus alkatrészek egy normális hangú erősitőhöz. A 25% lehet gogy szerinted kevés, én meg azt mondom hogy normális hangfalat kel venni.Szvsz ha már csőves topik akkor ne beszéljünk le senkit a csövekröl

.

Szerző: **bta** » 2008. július 14., hétfő 14:05

Azért ez az út nem való akárkinek. A klasszikus szerint: ha az utolsó csvarig összeszámolod a ráköltött pénzt... az időt... ... a maradékból pedig vegyél egy pár jó lemezt:)
Mindez eredetileg csak egy bevált típus pontos reprodukciójára vonatkozna! SET erősítőt adott hangsugárzóval együtt lehet csak nyugodt lelkiismerettel ajánlani. Az érzékenység, amit úton-útfélen emlegetni szokás, nem minden, hangra is "rendszert kell alkotniuk".

Szerző: **6n8sz** » 2008. július 14., hétfő 14:09

Jó de a "gyerek" kezdje" szerényebb teljesítményüvel, pl.:ami a www.elektroncso. hu cikkeinél van Az első erősítőm el84+ef86-al, elképzelem mijen jó lehet a mélyátvitele.

Szerző: **tunerman** » 2008. július 14., hétfő 16:02

6n8sz írta:Jó de a "gyerek" kezdje" szerényebb teljesítményüvel, pl.:ami a www.elektroncso. hu cikkeinél van Az első erősítőm el84+ef86-al, elképzelem mijen jó lehet a mélyátvitele.

Kaporka!

Vigyázz!

Ezek a srácok rábeszélnek bármire.... :lol:

még el kellene döntened, hogy forrasztasz meg reszelsz, vagy veszel valami fapadosat..

Üdv: TJ.

Az első csöves kezdőknek

Az első csöves kezdőknek

Re: Az első csöves kezdőknek

EL84

Ki van itt

Születésnaposok